Interjú Erdős Istvánnal, a Dogopolis kutyás trénerével, alapítójával

2019.10.04. - Állatvilág
Image

1. Ahhoz, hogy egy kicsit jobban megismerjünk, először mesélj magadról! Mióta foglalkozol kutyákkal, hogy jött ez a hivatás?

István: Erdős István vagyok, kutyatréner. Jelenleg 2 mentett kutya gazdija, ICAN tag, a Dogopolis egyik alapítója, hamarosan pedig Magyarországon elsőként ISCP certified dog trainer titulust fogok kapni. A kutyaszeretetem gyerekkoromtól elkísér és önkénteskedtem is korábban állatvédelemben, mentett kutyákkal foglalkoztam, valamint egy tucat közülük meg is fordult nálam ideiglenes befogadottként. Saját kutyáim problémáinak megértése miatt kezdtem el mélyebben foglalkozni a kutyák viselkedésével, és az elmúlt pár évben lett az első számú hobbim és célom, hogy minél jobban megértsem őket. Jelenleg is folytatok még tanulmányokat kutyaviselkedéstannal kapcsolatosan és természetemből adódóan igyekszem folyamatosan tanulni.

2. Napi hány órát foglalkozol tanítással, neveléssel? Hány kutyát tudsz egyszerre foglalkoztatni?

István: Ha a sajátokat is beleszámítom, akkor alváson kívül majdnem folyamatosan, mert a kutyáim általában velem vannak a szabadidőmben. A kutyázás nekem elsősorban hobbi volt főállás mellett, és folyamatosan tolódott az elsőszámú elfoglaltság irányába, nagyjából most fogok ott tartani, hogy főállásként tekinthessek már rá. Rövidtávú terveink közt szerepel egy itthon egyedülálló kutyaovi indítása, de eddig túlnyomórészt egyénenként vagy kiscsoportokban (2-3) foglalkoztam kutyákkal. Az ovit leszámítva ez a jövőben is így lesz, a nagycsoportos oktatást én nem szeretem. Egyrészt nem kifejezetten szeretek emberek előtt szerepelni, a kutyákat megfigyelni és elemezni viszont annál inkább. Másrészt egy nagycsoportban pedig nem lehet az egyénekre összpontosítani, a mennyiség néha a minőség rovására is mehet, nem is beszélve arról, hogy egy rettegő vagy erősen reaktív kutyát nem tudsz bevinni egy csoportba, neki külön figyelem, egyéni terv, és gondosan megválasztott vagy modellezett környezet kell.

3. Hogy épül fel nálad egy kutyasulis óra? Mennyi ideig tart, és milyen feladatokra számíthat egy kezdő résztvevő?

István: Erre nincs rövid válasz, attól függ, hogy mivel foglalkozunk éppen. Ha egy konkrét problémáról van szó, akkor annak megfelelően alakul, kezdve egy alapos felméréssel. Ha nincs konkrét probléma, csak mondjuk egy “kezdő” kutya-gazdi párossal indulunk az alapokról, akkor ott természetesen van egy tematika, de az is flexibilis az elvárásokhoz és a gazdik igényeihez igazodva. Vannak persze általános elemek, megtanítani a gazdikat arra, hogy hogyan tanul egy kutya, mik alakítják a viselkedést, hogyan olvassák a kutyájuk érzéseit vagy testbeszédét, mikor mire figyeljenek, milyen gyakorlatok segítenek a hétköznapokban, stb. Egy egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás nagyjából 1 óra, de ez is sok mindentől függ: életkortól, mentális vagy érzelmi állapottól. Például ha egy kutya 30 perc után elfárad vagy elértük, amit azon a napon el lehet, akkor semmi értelme nincs túlhúzni, a kevesebb itt mindig több.

Image

4. Milyen alapvető (pszichés) problémákkal találkozol a képzéseid során a kutyákat illetően? Hogy tudod, hogyan lehet ezeket kezelni?

István: Leggyakoribb probléma az irányíthatóság séták során, pórázhúzás és erős reaktivitás más kutyákra. Ezek persze többnyire nem pszichés problémák, legtöbbször túlzott izgatottságról van szó, ami nem jó, de például önkontroll/impulzus kontroll fejlesztéssel általában könnyen kezelhető, akármi is vezérli az adott viselkedést (szociális igény, kíváncsiság, játékosság, türelmetlenség stb). Az agresszív, vagy annak tűnő reakciók kutyák felé viszont legtöbbször félelemből, bizonytalanságból, vagy valaminek a bevédéséből fakadnak. Ezekkel muszáj foglalkozni, vagy minden séta egy rémálom lesz a kutyának és a gazdinak is.

“[...] biztos sokan hallottak már olyat, hogy a kuvaszok egy idő után megbolondulnak, vagy hogy keverék kutyák automatikusan ellenállóbbak betegségekkel szemben. Ez is mind téves.”

Gyakoriak még az otthoni rombolással, vonyítással kapcsolatos problémák, amikre a köztudatban most már szinte mindig szeparációs szorongásként hivatkoznak. Túlnyomó részt nem valódi szorongásról van szó, az ugyanis komoly betegség, csupán megfelelő foglalkozás (mozgás, agyi fárasztás) vagy szoktatás (nem tanítják meg a kutyát egyedül lenni) hiányáról, de persze az otthoni jelek lehetnek néha elég extrémek (kirágott ajtó vagy kanapé, stb.). Továbbá főleg mentett kutyáknál elég gyakoriak a különböző félelmi reakciók, amik néha agresszióban mutatkoznak meg (akár kutyák, akár emberek vagy akár tárgyak, járművek felé), de minden eset más és más, nincs általános recept.

5. Milyen tévhiteket sikerült már megcáfolnod az alapos és gondos képzéseiddel? Igaz például, hogy a pitbull veszélyes fajta? Mert egyes kutatások alapján a legagresszívebb típus a tacskó, mégsem ők jutnak elsőre az eszünkbe.

István: Valóban rengeteg tévhit él még mindig a köztudatban, de ezeket a tudomány cáfolta meg, nem én. Hosszú lenne felsorolni minden tévhitet, amivel naponta találkozunk, kezdve azzal, hogy egy szukának muszáj egyszer szülnie, vagy hogy nem szabad megsimogatni a kutyát ha fél, egészen odáig, hogy egy csomó nevetséges gyakorlatot kell csinálnunk a kutyával (beleenni a táljába vagy hátára fektetve ledominálni), hogy működjön a kapcsolatunk. Beszélhetünk a bull típusú kutyák felé irányuló sztereotípiákról is, de az egy nagyon összetett dolog. Pár hónapja írtam röviden a témáról itt, de sokkal hosszabban lehetne róla beszélni. A baj leginkább az, hogy hajlamosak vagyunk nagyon egyoldalúan megközelíteni vagy leegyszerűsíteni nagyon összetett dolgokat. Azonban nem csak a bull típusú kutyák felé vannak sztereotípiák — biztos sokan hallottak már olyat, hogy a kuvaszok egy idő után megbolondulnak, vagy hogy keverék kutyák automatikusan ellenállóbbak betegségekkel szemben. Ez is mind téves.

6. Jómagam is sokat próbálkoztam a sikeres szobatisztaságra nevelés trükkjeivel. Mit tanácsolsz azoknak, akik előtt áll még ez a nemes feladat?

István: Általában 8-10 hetesen kerülnek a baba kutyák új otthonukba. Azt tudni kell, hogy ebben a korban egy kutya általában 2-3 óránál tovább nem szokta tudni még tartani, de még 3 hónaposan sem biztos, hogy 4 órán túl fixen mindig menni fog. Sok múlik persze azon, hogy honnan van a kutya, és mikor kezdték el vele tréningelni a szobatisztaságot, szóval semmi sem kőbe vésett, de ahhoz jó kiindulópont, hogy mi is tudjunk kalkulálni kb. a napunkkal és próbáljuk minél gyakrabban kivinni pisilni a kölyökkutyát. És akárhol is tartunk tréningben, a balesetek szinte garantáltak. Például éjszaka. Szerintem minden kölyökkutya gazdi lépett már bele egy „jó reggelt tócsába”. Ezt azzal lehet megelőzni, hogy éjszakánként felkelünk hozzá, és levisszük egy gyors pisire. Időbeosztásra nincs tökéletes recept. Én 3 óránként kelnék a babakutyámhoz, és ha azt látom, hogy pár nap egymás után már száraz, akkor kicsit bővíteném az időtávot, ki kell vele tapasztalni. Ez arra is jó módszer, hogy megelőzzük az éjjeli ébresztéseket, mert 1 lépéssel elötte járunk. Kint célszerű megfigyelni, hol van az a pont ahova szívesen megy, ezért már céltudatosan vihetjük is oda, kiszimatolja mi ott a dolga. A legelején, vagy ha nincs fix pont, célszerű a szagot kivinni a lakásból, hogy megtalálja (igen, egy pisis rongyra gondolok itt.) Ha pedig kint ügyes volt, nagyon meg kell neki dícsérni! (finom jutival is nyomatékosíthatjuk az elégedettségünket). Szintén fontos, hogy soha ne büntessük a babát a benti balesetekért, inkább próbáljuk megelőzni őket.

Amikor valószínűleg pisi lesz:

  • Reggeli ébredés után szinte azonnal várható;
  • 15-20 perccel azután hogy evett, ivott;
  • bármikor szundi után;
  • játék, rohangálás közben vagy után;
  • ha ismerős helyen (otthon) körbe-körbe megy és szimatol;
  • lefekvés előtt is szívesen ürítenek.

Image

7. Mit javasolsz azoknak, akik új családtagot, egy kutyust szeretnének venni? Vannak szempontok, amikre érdemes odafigyelni?

István: Legfontosabb, hogy ha mindenképp vásárolni szeretnének, mert egy bizonyos fajta mellett tették le a voksukat, akkor ne vásároljanak szaporítótól, csakis ellenőrzött, megbízható tenyésztőtől. Az olcsó kutya az internetről nem véletlenül olcsó. Ugye 2 ugyanolyan márkájú és évjáratú autónál sem lenne gyanús, ha az egyik negyedannyiba kerülne? Egy szaporítót nem érdeklik a genetikai szűrések, a fajtanemesítés, az engedélyek, a mamakutya és a picik egészsége, csak és kizárólag a haszon. Tízezrekért árult “fajtiszta” meg jellegű (már ennek gyanúsnak kell lennie) kutyák csak a gátlástalan szaporítás eredményei, és sokszor komoly betegségeket hordoznak, a tartási körülményekből származó mentális problémák pedig még gyakoribbak. Ha valakinek nincs pénze rendes tenyésztőtől vásárolni, nézzen körbe a fajtamentőknél, menhelyeken, állatvédő szervezeteknél és fogadjon örökbe. Egy kutya sok pénzbe kerül, ezt el kell fogadni: nem csak a táplálása, de az állatorvosi költségek, a parazita elleni védekezés, mind komoly összegek lehetnek. Akkor legyen kutyánk, ha ezt tudjuk vállalni.

“Egy szaporítót nem érdeklik a genetikai szűrések, a fajtanemesítés, az engedélyek, a mamakutya és a picik egészsége, csak és kizárólag a haszon.”

Szintén nagyon fontos megválaszolni magunknak, hogy pontosan mire kell a kutya, mik a terveink vele, és mennyi időnk és energiánk lesz rá? Időről időre megjelennek aktuális divatfajták és a legmeglepőbb, hogy ezek általában kifejezetten nehéz esetek vagy extrém idő- és foglalkozásigényesek tudnak lenni (Malinois, amstaff, border collie, stb.)

Ha valaki hazavisz egy border colliet vagy egy malinois-t, az jó ha tudja, hogy egy munkakutyája lett és a napi időbeosztásába bele kell férjen a több órányi munka, foglalkozás, tréning vagy sport. Attól, mert azt olvasta az interneten, hogy de milyen “okos”, azt nem árt tudni, hogy pont ezért rengeteget kell foglalkozni is vele. Alapvető engedelmességekre, trükkökre, házőrzésre, stb. nagyjából minden kutya alkalmas, és mindenféle és fajta keverék kutyák is helytállnak különböző feladatkörökben, úgyhogy tényleg akkor válasszanak pl. border colliet, ha lesz rá idejük és ki tudják elégíteni az igényeit. Röviden, rendesen járjanak utána a fajtának, mert ha kölyök kutyát vesznek magukhoz, akkor a következő 10-15 évre szól a döntésük, ne kapkodják el. Kérjenek nyugodtan tanácsot szakemberektől (állatorvos, tréner). Ha pedig nincsenek konkrét elképzeléseik, ismerkedjenek kutyákkal menhelyeken! Menjenek el sétáltatni, vagy akár lehetnek ideiglenes befogadók is, így jobb képet kaphatnak a kutyákról és saját lehetőségeikről is.

8. Hamarosan beköszönt a tél. Rövidülnek a nappalok, egyre hidegebbek a hajnalok. Mit javasolsz azoknak, akik kinti kutyust tartanak? Hogy védjék meg házi kedvenceiket a hidegtől?

István: Csak kint tartott kutyáknál fontos a jól szigetelt, nedvességtől és széltől védett, rendesen (pl. szalmával) bélelt kutyaház. Ivóvizet gyakran cseréljük, ne csak rátöltsünk, mert a hideg, fagyos víz erősen növeli a gyomorcsavarodás esélyét, erről itt írtunk bővebben. Rövidszőrű kutyát meg lehetőleg ne tartsunk kint. A tartós hideg nagyon káros lehet a szervezetre és az izületekre.

Sétáltatáskor pedig figyeljünk arra, hogy ha sózzák az utakat és a járdákat az égeti a kutyák tappancsát, komoly fájdalmat és sérüléseket okozhat. Több megoldást lehet találni, a cipőktől, a különböző készítményeken át amik védik a tappancsokat.

Image

9. Ha szeretnél valamit üzenni a kutyatulajdonosoknak, esetleg megosztanál velük még néhány jó tippet, most megteheted!

István: A legfontosabb amit már mondtam, hogy ne vásároljanak szaporítótól!

Tanítás tekintetében pedig legyenek reális elvárások mindig az adott kutya és magunk felé. Fokozatosság, türelem és nyugalom a kulcsszavak. Azt se felejtsük el soha, hogy egy kutya nem gondolatolvasó, nem ért magyarul és nem várhatunk el semmit amit nem tanítottunk. A tréningbe befektetett idő pedig mindig kifizetődő.

Végezetül pedig egy tanács: Használjuk ki az együtt töltött időt, például a sétákat. Tanítsuk, foglalkoztassuk az agyát, és játsszunk is a kutyával! Ha két etetés közt is érdekesek akarunk lenni a kutyánk számára, legegyszerűbb ha nem csak más kutyákkal, de velünk is tud játszani és jól érezni magát.

Dogopolis - A gazdiműhely
www.gazdimuhely.com


Helpitgo - Oldjuk meg együtt!

Találj Te is segítőt a hétköznapi teendőidre!